Oroszország új irányítórendszerekkel bővítette az Iszkander ballisztikus rakétákat a kijevi hidak megcélzására
Oroszország új optikai és radarkeresőkkel bővítette az Iskander ballisztikus rakétákat, hogy lehetővé tegye a repülés közbeni pályakorrekciót a kijevi infrastruktúrával szemben. Ezek a technikai fejlesztések lehetővé teszik a rakéták számára, hogy a tervezett becsapódási ponttól számított métereken belül precíziós csapásokat hajtsanak végre szűk szerkezeti célpontok ellen. A továbbfejlesztett rendszerek másodpercekkel a robbanás előtt átvizsgálják a terepet, hogy megkerüljék az ukrán erők által használt elektronikus hadviselési zavarokat.
Fokozott pontosság a rakétatámadásokban
A továbbfejlesztett Iskander rakéták telepítése jelentős változást jelent az orosz csapásmérő képességekben. A 2026. november 8-9-i hétvégén egyetlen éjszaka alatt négy továbbfejlesztett Iskander rakéta csapódott be a kijevi Északi hídba. Ezek a támadások megzavarták a Dnyipro folyó bal és jobb partja közötti közlekedést. A ballisztikus rakétatámadások előtt az orosz erők sugárhajtású csapásmérő drónokat használtak Kijev nyolc fő hídja ellen.
Szerhij Beszkrestnov ukrán elnöki tanácsadó megerősítette, hogy ezeket a továbbfejlesztett irányítórendszereket használják a kijevi átkelők elleni közelmúltbeli csapásokban. Míg a katonai támadások nem tudták összeomlasztani az erősen megerősített hidakat, a megnövekedett pontosság új kihívást jelent az ukrán védelem számára. Mauro Gilli, a berlini Hertie School katonai stratégia és technológia professzora megjegyezte, hogy a terminális irányítás a történelmi pontossági korlátokat kezeli. Mauro Gilli szerint a ballisztikus rakéták hagyományosan hibahatárral rendelkeznek a parabolikus pályák és a gravitáció által irányított végső süllyedés miatt, de az új útmutatás megváltoztatja ezt.
Stratégiai célkitűzések és hatás
A kijevi infrastruktúra célba vétele szélesebb körű stratégiai célokat szolgál az orosz erők számára. Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy a támadások célja az ország felosztása a Dnyipro folyó mentén. Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij elnök azt is megjegyezte, hogy „Oroszország megpróbálja a lehető legnehezebbé tenni az emberek életét a városokban és falvakban”.
A hidakban bekövetkezett fennakadások jelentős logisztikai problémákat okoztak a lakosoknak. A jelentések szerint hosszú forgalmi dugók és olyan esetek voltak, amikor az emberek kénytelenek voltak gyalogosan átkelni a hidakon a fennakadások miatt. A katonai támadások a fizikai szállításon túl a regionális infrastruktúra stabilitását is befolyásolják. Maksym Beznosiuk, a Globsec elemzője elemezte a műveletek mögött meghúzódó stratégiai szándékot. Makszim Beznosziuk szerint a katonai támadások arra irányulnak, hogy az ukrán villamosenergia-hálózatot elszigetelt zsebekre osszák, hogy elszigeteljék az energiazsebeket.
Oroszország 2025 decembere óta törekszik arra, hogy az ukrán energiahálózatot elszigetelt zsebekre ossza. A precíziós irányítású ballisztikus rakéták használata az olyan kritikus tranzitpontok ellen, mint az Északi Híd, fokozott erőfeszítést jelent a főváros mobilitásának és energiabiztonságának romlása érdekében.
Ez a cikk több hírforrás alapján, mesterséges intelligencia segítségével készült, és szerkesztőségünk a szerkesztési elveink szerint ellenőrzi. Szerkesztői elvek · Hírtipp és kapcsolat
Hozzászólások 0