A Kreml írásbeli garanciákat követel a Észak-atlanti Szerződés Szervezete bővítésére az amerikai követekkel folytatott találkozókat követően
A Kreml hivatalos írásbeli garanciákat követel a Észak-atlanti Szerződés Szervezete-tól a Moszkvában folytatott magas szintű megbeszéléseket követően. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője 2026. november 13-án kijelentette, hogy a Észak-atlanti Szerződés Szervezete bővítésével kapcsolatos szóbeli biztosítékok nem elegendőek, és azokat hivatalosan dokumentálni kell. A találkozót Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin orosz elnök és Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja követte.
Moszkvai találkozó az amerikai követekkel
Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin 2026. november 12-én Moszkvában találkozott Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai különmegbízottakkal. Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin és az amerikai követek találkozója több mint két órán át tartott, a Bloombergre hivatkozva. A tárgyalások után Steve Witkoff kijelentette, hogy az európai képviselők részt vehetnek az ukrajnai háború befejezését célzó tárgyalások következő szakaszában.
Dmitrij Peszkov szerint a Észak-atlanti Szerződés Szervezete ötször-hatszor terjeszkedett kelet felé, a korábbi ígéretek ellenére. A Kreml szóvivője megjegyezte, hogy fontos nyilatkozatokat kell tenni a Észak-atlanti Szerződés Szervezete nem bővítésének hivatalos dokumentálására. Ez az álláspont továbbra is fennáll annak ellenére, hogy a Észak-atlanti Szerződés Szervezete tagadja, hogy valaha is jogi kötelezettséget vállalt volna arra, hogy a hidegháború végét követően tartózkodik az új tagok befogadásától.
Történelmi biztonsági követelmények
Oroszország már a 2022-es ukrajnai invázió előtt is biztonsági garanciákat keresett a Észak-atlanti Szerződés Szervezete bővítésére. 2021 decemberében Oroszország benyújtotta az Egyesült Államoknak és a Észak-atlanti Szerződés Szervezete-nak a biztonsági garanciákra vonatkozó konkrét követeléseket tartalmazó szerződéstervezeteket. Ezek a követelések magukban foglalták a Észak-atlanti Szerződés Szervezete bővítésének korlátozását és a kelet-európai katonai tevékenység korlátozását.
A terjeszkedés kérdése továbbra is központi feszültségforrás Oroszország és a nyugati intézmények között. Oroszország fenntartja, hogy a korábbi szóbeli megállapodásokat megszegték, a Észak-atlanti Szerződés Szervezete azonban fenntartja, hogy az 1990-es német újraegyesítési tárgyalások során soha nem állapítottak meg jogi kötelezettséget az új tagok kizárására.
Az eszkaláció korábbi veszélyei
A Kreml korábban a katonai eszkalációval kapcsolatos retorikát használt a nyugati mozgalmakra válaszul. 2026. október 1-jén Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin az összes rendelkezésre álló fegyver, köztük nukleáris fegyverek bevetésével fenyegetőzött, ha a Észak-atlanti Szerződés Szervezete közvetlen támadást indít. Ez a fenyegetés a Valdai Vitaklub plenáris ülésén hangzott el, a New Voice of Ukrajna jelentései szerint.
A nyugati erők jelenlétére is figyelmeztettek. 2026. szeptember 30-án a média arról számolt be, hogy Oroszország figyelmeztette a Észak-atlanti Szerződés Szervezete-t, hogy nukleáris fegyvereket alkalmazhat a kalinyingrádi exklávé közelében megnövekedett nyugati katonai jelenlétre válaszul. Ezek a feszültségek továbbra is formálják a diplomáciai környezetet, miközben a nemzetközi küldöttek megpróbálnak eligazodni a béketárgyalásokon a régióban.
Ez a cikk több hírforrás alapján, mesterséges intelligencia segítségével készült, és szerkesztőségünk a szerkesztési elveink szerint ellenőrzi. Szerkesztői elvek · Hírtipp és kapcsolat
Hozzászólások 0